Árpádházi Szent Erzsébet
Árpádházi Szent Erzsébet
A német Türingia tartománygrófjának, IV. (Kegyes) Lajosnak a felesége, három gyermek édesanyja, az európai középkor egyik legismertebb és legkedveltebb magyar szentje, akit évszázadok óta nagy tisztelet övez, sok nemzet saját szentjeként tiszteli. Nagy figyelmet fordított a nélkülözőkre, elesettekre, a szegényekre, a betegekre. Vagyonát a szegényekre költötte. Számos legenda született róla. Szakadatlan jótékonykodásaiért és Krisztus buzgó követéséért IX. Gergely pápa szentté avatta. A németek Türingiai Szent Erzsébetnek nevezik. Erkölcsi hatása már életében is jelentős, halála után is nagyon jelentős, a keresztény Európa jól ismeri őt. Emléknapja: november 19.
Származása
II. András király és Merániai Gertrúd harmadik gyermeke.
Meránia
Pontos elhatárolása nem ismert. A Szent Német-római Birodalomnak az Adriai-tenger északkeleti partvidékét: az Isztriai-félszigetet és a Kvarner-öböl partvidékét magába foglaló része lehetett.
Fő életeseményei
1207. július 7. — született Sárospatakon (vagy Pozsonyban, vagy Óbudán)
1211 — I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték a tartománygróf ugyancsak Hermann nevű fiával
1213 — a magyar főurak megölik édesanyját, Gertrúd királynét
1216 — vőlegénye, a betegeskedő Hermann, 19 évesen meghalt, ezért annak öccse, Lajos jegyezte el
1221 — Eisenachban (Türingiában) férjhez megy Lajos tartománygrófhoz
1222. március 28. — megszületik első gyermeke, fia, Hermann
1222 — Pozsonyba látogat férjével
1224. március 20. — megszületik Zsófia
1227. szeptember 11. — meghal IV. (Kegyes) Lajos, Erzsébet férje
1227. szeptember 29. — megszületik Gertrúd
? — Marburgban telepedik le gyermekeivel
1231. november 17. — halála a németországi Marburgban
Szentté avatása
IX. Gergely pápa Erzsébetet 1235. május 28-án Perugiában szentté avatta.
Türingia
Türingia Szabad Állam majdnem a Németországi Szövetségi Köztársaság közepén fekszik. Kb. 2,1 millió lakosával és 16 000 km2-es területével a szövetségi köztársaság kisebb tartományai közé tartozik. Fővárosa és legnagyobb városa Erfurt, további fontos központok Jéna, Gera, Weimar és Eisenach. Ez utóbbi felett emelkedik Wartburg („fellegvár”), itt élt 1221 és 1227 között Erzsébet.
Erzsébet türingiai sínylődései
1227–28 telén az egykor népszerű Erzsébet grófnő élete mélypontján volt: senki sem akart menedéket adni neki és három kisgyermekének. Sem a gazdag polgárok, sem a papság nem nyitott ajtót nekik. Még ama szegények is, akiken Erzsébet egykor segített, gúnyolták a kiutasított nemesasszonyt. Amikor egy öreg disznóólba kellett költöznie gyermekeivel, Erzsébet állítólag e fohászt küldte az égbe: „Szeretnék köszönetet mondani az embereknek, ám nem tudom, miért.”
Amikor Erzsébet 1207-ben megszületett, minden más volt édesapja, II. András magyar király udvarában. Ám őt királyi származása miatt „politikai gyalogként” használták az európai uralkodóházak hatalmi játékában. Az akkori gyakorlat szerint a hercegnő négyéves korában költözött vőlegénye, a Türingiai Hermann családjához, az eisenachi Wartburgba. Ott a jámbor tartománygrófnő, Zsófia vette át leendő menyének a nevelését.
Közben – Erzsébet hatéves volt – az ő édesanyját, Gertrud királynét, aki még csak 28 esztendős volt, a magyar főurak otthon meggyilkolták. (A merénylet művészi történetét Katona József Bánk bán drámája, Erkel Ferenc azonos című operája és Passuth László a Hétszer vágott mező hatalmas regényfolyama dolgozza fel.)
Mivel e politikai gyilkosság bizonytalanná tette Erzsébet megígért és jelentős hozományát, a kis hercegnő helyzete Türingiában megromlott. Szerencsétlenségére ráadásul váratlanul meghalt Erzsébet vőlegénye is, a tartománygróf legidősebb, betegeskedő fia, Hermann. A német tartományi főurak az immáron haszontalanná vált gyermek menyasszonyt vissza akarták küldeni a Magyar Királyságba, az édesapja udvarába.
Egy középkori szerelmi házasság Türingiában
Szerencséjére a tartománygróf másodszülött fia, Lajos, érdeklődni kezdett a szép kis Erzsébet iránt, és szerelem szövődött a két fiatal között, így aztán a fiatal gróf 1221-ben feleségül vette a tizennégy éves leányt – szerelmi házasság volt ez a javából! Akkoriban az efféle házasság teljességgel szokatlan volt. Erzsébet három gyermekkel ajándékozta meg a nálánál hét évvel idősebb kedves férjét. Lajos egyébként támogatta szeretett felesége jótékonysági cselekedeteit, sőt a házaspár 1223-ban közösen alapított kórházat Gothában.
Ármánykodás Türingiában is volt
Bár a szegényekről való gondoskodás a középkori uralkodók hagyományos feladatai közé tartoztak, Erzsébet nem csak a feleslegből adott a szegényeknek. Néha eladott ékszereiből ezt-azt, pompás köntösét pedig csak ünnepi alkalmakkor viselte. Azt, hogy személyesen gondozta a leprás gyerekeket, és még a halottakat is lemosta a temetésük előtt, a körülötte lévő udvari emberek elméje megbetegedésének tulajdonították: Erzsébet viselkedjék rangjának megfelelően, és mint a tartomány grófnője, képviselje méltón Türingiát – hangoztatták várbeli ellenségei.
A rózsacsoda
Az Árpád-házi Szent Erzsébethez fűződő legismertebb legenda a rózsacsoda. Ekképpen járja.
Egyszer kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, amikor is férje megállította, és megkérdezte tőle, mit visz. A szentéletű asszony azt felelte, rózsát. S megmutatta férjének a kötényével betakart szent terhet, a kenyeret. S lássatok csodát: valóban rózsák voltak a kötényében!
E történet lett aztán a Szent Erzsébet templomi ábrázolásainak és köztéri szobrainak a leggyakoribb jelenete.
Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje, Lajos, a szobába rontva a megfeszített Krisztust lelte az ágyban! Ekkor értette csak meg igazán a felesége szent cselekedeteinek az okát.
Egy hiú eretnekbíró
1226-ban a keresztes hadjárat rettegett prédikátora, Konrad von Marburg inkvizítor érkezett a tartománygróf udvarába, Wartburgba, aki Erzsébet vallási-szellemi irányítója lett, és a jámbor nemesasszonyban a hiú prédikátor lehetőséget látott arra, hogy hírnevet szerezzen magának egy új szent „megalkotója” gyanánt. A szigorú pap egyre újabb vezekléseket talált ki Erzsébetnek.
Keresztes hadjárat és özvegység
Közben férjének, Lajosnak, teljesítenie kellett II. Frigyes német-római császár vazallusaként hűbéri ígéretét, és részt kellett vennie az ötödik keresztes hadjáratban. Hatévi boldog házasság után Erzsébet özvegy lett. Férje, Lajos gróf, valójában nem a háborúban, hanem Olaszországban, a Jeruzsálem felé vezető úton pestisben halt meg.
Konrad prédikátor továbbra is jelentős befolyást gyakorolt Erzsébetre – hatására a szent leány elhagyta utolsó barátait, elszakadt családjától és elhanyagolta a gyermekeit. Erzsébet rokonai megpróbáltak közbelépni, és elvitték nagybátyjához, Eckbert bambergi püspökhöz, aki feleségül akarta venni. De Erzsébet ezt megtagadta.
Sokat nélkülözött, gúnyolták, de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Végül a hesseni Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.
Krisztus követése – teljes szegénységben
A fiatal özvegy és a Konrád pap kapcsolata már akkor is találgatásokra adott okot. Életmódja azonban csak a saját korának szokásaival magyarázható: a XIII. század az erőteljes istenkeresés időszaka, amely kíméletlenül megfogalmazta az igazságtalan birtoklást. Egymás után alakultak a különféle szegénységi mozgalmak. S míg egyeseket eretnekként üldöztek, mások a még ma is ismert ferences és domonkos rendekké fejlődtek.
Erzsébet is e hagyományt követte. Assisi Ferencet választotta pártfogójának, akit nemrég avattak szentté. Akárcsak a rend híres alapítója, ő is teljes szegénységben akarta követni Krisztust, és szolgálni a legszegényebbeket.
A ferences harmadrend
Erzsébet Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, s attól kezdve egyszerű szürke köntösben járt.
A ferences harmadik rend a ferences család szerves része, reguláját 1221-ben Szent Ferenctől kapta. Ferenc testvéreinek életmódja, derűs, vallásosságában is vidám, szabad lelkülete a világban élőket is megragadta. Sokan otthonukban, családjaikkal maradva követték felhívását az evangéliumi életre. Arra kötelezték el magukat, hogy a világban élve követik Krisztust, Assisi Szent Ferenc példája nyomán. Elsősorban életük nyitottságával, de szavukkal is igyekeznek tanúságot tenni Istennek arról a nagy ajándékáról, amelyet a Teremtésben, a környezetükben, kisebb-nagyobb közösségükben és az Egyházban felismertek.
A ferences szerzetesek, szerzetesnők és világi elkötelezettek minden nap és minden helyzetben keresik annak lehetőségét, hogy Assisi Szent Ferenc üzenetét a mai világnak közvetítsék.
A kötelességtudás és a kemény vallásos vezeklés következménye
Az ápolással járó kemény fizikai munka ellenére Erzsébet megalkuvás nélkül engedelmeskedett lelki vezetője, Konrád szigorú parancsainak, aki szigorúan megbüntette a legkisebb kihágásért. Erzsébetnek különleges szeretete a terhes nők és a gyermekek iránt volt.
Testileg-lelkileg kimerülten, mindössze 24 évesen halt meg 1231. november 16-ról 17-re virradó éjjel. Marburgi Konrád igencsak szorgalmazta szentté avatását, de két évvel Erzsébet után maga is megtért Teremtőjéhez, és így már nem láthatta élete munkájának megkoronázását. IX. Gergely pápa Erzsébetet 1235-ben szentté avatta. Emléknapja november 19-e, a temetésének a napja lett.
Erzsébet szent életének főbb helyszínei
a magyar királyi udvar
a türingiai Eisenachban Wartburg
a német Hessen tartományi Marburg városa
Erzsébet szentté avatása
A legenda szerint sírja mellett számos csodás esemény történt. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy IX. Gergely pápa a szentéletű magyar asszonyt 1235-ben szentté avatta. Ez ugyanott történt, ahol hét évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. A Magyar Királyságban IV. Béla király, Erzsébet testvérbátyja építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.
Szent Erzsébet vándorbotja ereklye
I. Egy különleges ereklye kötődik a Szent Ferenc sebei-templomhoz: az Árpád-házi Szent Erzsébetnek tulajdonított vándorbot. Egy okirat szerint a tárgy elárverezés útján került a feloszlatott bécsi klarissza kolostorból a híres huszárvezérhez, Hadik András grófhoz 1783-ban, mindössze 11 forintért. Később az ő fia, Hadik János adományozta azt a budai Erzsébet-nővérek részére. A vándorbotereklye 2007-ben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján országos zarándoklaton vett részt, 12 településen is megtekinthető volt.
II. Az esztergomi egyházi kincstárban is van egy botereklye, Árpád-házi Szent Erzsébet vándorbotja, amely Szent Erzsébet ágyának fafajtájából esztergált fenyőfa bot, amelynek inkább eszmei értéket hordoz, aranyszalagján a türingiai hercegek nevei voltak olvashatóak.
Fohász
Istenünk-Atyánk és Boldogasszony Anyánk, ti megadtátok Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy a szegényekben Krisztust láthassa és tisztelje. Adjátok meg nekünk is, hogy közbenjárására mi, magyar emberek is, buzgón gyakorolhassuk a magyar erényeket, lankadatlan szeretettel segítsük embertársainkat testi-lelki bajaikban, az önérzeti sérelmeiken való túljutásban a mi Urunk, a Jézus Krisztus, a ti Fiatok által, aki veletek él és uralkodik a Szentlélekkel egységben mindörökkön örökké. Ámen.