A Dorottya Ház Kaposváron évszázadok óta a magyar kultúra fontos helyszíne – a legenda szerint itt játszódott a XVIII. század végén született első magyar vígeposz, Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya – a Dámák diadalma a Fársángon című klasszikus művének története. A városi önkormányzat most felújította ezt az épületet s immár a nagyközönség is látogathatja. A ház központi része az a korszerű kiállítótér, amely 2024. március 8-án nyílik meg – egy rendkívüli tárlattal, amely úgy utal vissza a Csokonai művében felvetett kérdéskörre, hogy mai látókörünkben jeleníti meg a női identitás izgalmas hagyományát. Olyan magyar hölgyek e kiállítás főszereplői, akik nemzetközi mércével mérve is sorsfordító életműveket hoztak létre, ám jelentőségükhöz képest méltatlanul kevéssé ismerjük őket. Akadnak közöttük, akiknek a neve sokaknak ismerősen csenghet, a munkásságukat mégis homály fedi, néhányukról pedig a hazai művelt nagyközönség szinte semmit nem tud.

Ezt a hiányosságot a kiállítással most úgy lehet pótolni, hogy a látogatók számára az izgalmas szellemi kalanddá váljon. Nemcsak színes, látványos táblák mutatják be, hogy ki volt a legismertebb magyar szent, Árpád-házi Szent Erzsébet, hogyan élt az első női államfőnk, Mária királynő, miért rajongtak a nagyhatalmak vezetői Zrínyi Ilonáért, miképpen tudta megteremteni az óvoda intézményét Magyarországon, Ausztriában és Bajorországban Brunszvik Teréz, hogyan lett a magyar kultúra szerelmese Sisi, miképpen mentett meg zsidó tömegeket a holokauszttól az első magyar női képviselő, Slachta Margit, s mi mindent tett a háború ellen Európa első női nagykövete, Bédy-Schwimmer Rózsa, hanem új filmekben is találkozhatunk e kivételes nőalakokkal. A filmekben az alakokat a kortárs magyar színművészet kiemelkedő képviselőinek megformálásában láthatjuk: Mészáros Blanka, Móga Piroska, Nagyabonyi Emese, Kovalik Ágnes, Gubik Ági, Bíró Kriszta, Sziládi Hajna és Szűcs Nelli előadásában.

Mindazonáltal a Dámák diadalma egy művészeti kiállítás. Aba-Novák Vilmos, Benczúr Gyula vagy Liezenmayer Sándor remekművei mellett hét olyan kortárs művész munkáit is láthatjuk, akik erre a tárlatra hoztak létre egy-egy művet: Bukta Imre, Jovián György, Imre Mariann, Magyarosi Éva, Verebics Ági, Asztalos Zsolt és Rabóczky Judit alkotásait.

Ez a kiállítás egy olyan kulturális attrakció, amellyel a kaposvári Dorottya Ház a legkülönfélébb egyének és közösségek érdeklődését képes felébreszteni a nőiség meghatározó kérdései iránt – párbeszédre készen, nyitottan.

A tárlat kurátora, Gulyás Gábor úgy fogalmazott, hogy a kiállítás a kiemelkedő műalkotások révén a nőalakok jelentős szerepének, a szerepük mögötti történeteiknek bemutatásával nemcsak a jelen kor kommunikációs „éhségvágyát” kívánja felébreszteni, hanem szeretné megnyitni a közös eszmék és a fantázia világát is a múlt, a jelen és a jövő horizontján. A projekt ambíciója, hogy elgondolkoztasson a nők történelemben játszott szerepéről, a női identitásban rejlő hatalmas erőről, a hely szellemének meghatározó voltáról – rámutatva az azonos értékek mentén kialakult sokszínűségre. A kurátor bízik benne, hogy ezen a kivételes kiállításon a különböző beállítottságú és műveltségű emberek egyaránt megtalálják a számukra érdekes információkat; miáltal olyan különleges élményt fog nyújtani, amely inspirálódásra, kapcsolódásra, új gondolatokra késztet.