09 Feb 2024
Hét magyar történelmi nőalak egy tárlaton
Hét magyar történelmi nőalak egy tárlaton
Igazi kuriózumnak számít a hamarosan nyíló Dámák Diadalma kiállítás, hiszen olyan nőalakokat mutat be, akikről csak keveset tudunk.
Emellett pedig ritkán látott művészeti alkotásokkal is találkozhatunk. A különleges tárlat március 9-én nyílik a megújult Dorottya Házban.
Hét különböző színű terem, hét olyan nőalak, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar és a nemzetközi történelemben egyaránt.
Árpád-házi Szent Erzsébet, Mária királynő, Zrínyi Ilona, Brunszvik Teréz, Sissi, Slachta Margit és Bédy-Schwimmer Rózsa életét és munkásságát egyaránt megismerhetjük Kaposváron, a Dorottya Házban.
Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora mesélt nekünk a hét magyar női kiválóságról:
– Mária királynő volt tulajdonképpen az első női államfőnk. Egy nagyon különleges személy, aki még a 19. században is rendkívül népszerű volt, aztán elfelejtettük. Zrínyi Ilonáról általában mindenki tudja, hogy II. Rákóczi Ferenc édesanyja volt és Munkács várát védte, ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy milyen elképesztően tehetséges diplomata volt. Rajongott érte XIV. Lajos, a Napkirály is, ékszerekkel halmozta el, a török szultán pedig olyan kitüntetést adott neki, amit sem előtte, sem azóta nem kapott meg nő.
– A legnagyobb és legmagasabb szobát Sissi kapta, s bár a magyar királynét sokan ismerik, a kiállítás számos újdonságot tartogat róla. Sissi imádta a magyarokat, a fontos emberekkel csak magyarul volt hajlandó beszélni, igazi költővé vált, a tárlaton a versei is megjelennek majd – emeli ki a kurátor.
– Brunszvik Teréz óvodaalapító életében is számos olyan pont van, amely eddig rejtve maradt a nyilvánosság elől. Csak egy apróság, ami érzékelteti, hogy mennyire színes egyéniség volt: édesapja kívánsága az volt, hogy Teréz tanuljon meg játszani valamely hangszeren. Ő a zongorát választotta, és azt kérte az apjától, hogy Ludwig van Beethoven legyen a tanára. Egy romantikus kapcsolat, szerelem lett belőle. De ő volt az is, aki felállíttatta az első karácsonyfát, és tulajdonképpen divatot csinált belőle Magyarországon – eleveníti fel Brunszvik Teréz történetét Gulyás Gábor.
– Kétségkívül kiemelkedő történelmi személyiség volt Slachta Margit is, aki az első női országgyűlési képviselő volt hazánkban. 1921-ben került be a parlamentbe, neki köszönhetően van női mosdó az Országházban. Egy katolikus feminista volt. A legtöbb zsidó embert ő mentette meg a második világháború alatt. A mai Szlovákia területén volt egy olyan 17 ezres deportálás, amit leállított, védett házakat alakított ki Budapesten, többek között Gyarmati Fannit, Radnóti Miklós feleségét is bújtatta.
– A legkevésbé ismert nőalak talán Bédy-Schwimmer Rózsa, aki a világ első női nagykövete volt. Fantasztikus dolgokat tett, feminista és pacifista volt. Az I. világháború kirobbanásakor felkereste a világ akkori leggazdagabb emberét, Henry Fordot, aki kérésére, vett egy óceánjárót. Az úgynevezett békehajó misszió keretében pacifisták utaztak az Egyesült Államokból Európába, hogy Hágában nem hivatalos békekongresszust tartsanak. A cél az volt, hogy kidolgozzák a békekötés feltételeit, majd tárgyalóasztalhoz ültessék a hadviselő országokat is. Sajnos ez nem sikerült. Ám ebből jól látszik milyen nagyszerű ember is volt Bédy-Schwimmer Rózsa, akit Nobel-békedíjra is jelöltek – mondja a tárlat kurátora.
A kiállításon azonban nemcsak érdekes történeteket hallhatnak a látogatók, hanem különleges képzőművészeti alkotásokat is láthatnak.
– Árpád-házi Szent Erzsébetről Aba-Novák Vilmos készített egy különleges festményt, amelyet utoljára 1938-ban láthatott a közönség Budapesten a Műcsarnokban, itt most megtekinthető lesz ez a kép. Emellett látható majd Szent Erzsébet sétapálcája is – emeli ki a kurátor.
A tárlat minden korosztály számára érdekes lehet, a különleges életutak és az interaktivitás pedig a történelem iránt is felkeltheti a fiatalok érdeklődését. – Aki egy különleges élményre vágyik, annak mindenképpen ajánljuk nemcsak a tárlatot, hanem magát a házat is. Úgy gondolom, hogy a Dorottya Háznak – már önmagában a Csokonaihoz való kötődés miatt is – kultikus hellyé kell válnia, ne is legyen kérdés, hogy érdemes-e felkeresni.
Maga a kiállítás pedig azért különleges, mert olyan nőalakokat mutat be, akiket tényleg kevéssé ismerünk. Ráadásul olyan művekkel találkozhatunk, amelyek kuriózumnak számítanak. Minden kortárs mű és minden film ide, erre a tárlatra készült, tehát egyedi, máshol nem látható. Bízom benne, hogy gondolatokat, érzéseket ébreszt majd a látogatókban – zárja gondolatait a kiállítás kurátora.
A kiállítás március 9-én nyílik meg a nagyközönség előtt.
